"A pandémia elleni küzdelemnek még nincs vége, és soha nem látott gazdasági válságot kell kezelnünk, amely egyes ágazatokat súlyosan érint, és munkahelyeket tesz tönkre. A nagy kihívás az, hogy miként lehet a következő években helyreállni, gazdasági növekedést elérni a pénzügyi/költségvetési konszolidációval. Románia a bruttó hazai termék (GDP) uniós szinten egyik legmagasabb, több mint 4%-os hiányával, valamint külső (folyó fizetési mérleg) hiányokkal kezdte a koronavírus elleni küzdelmet, amelyek korlátozták a kormány mozgásterét. Míg az uniós országokban a világjárvány okozza a növekvő költségvetési hiányt, hazánkban az idén várható hiánynak majdnem a fele ennek a strukturális összetevője, amely nem veszi figyelembe a gazdaság ciklikus helyzetét. Minél nagyobbak az állandó kiadások (bérek, nyugdíjak, kamatköltségek), annál korlátozottabbak a lehetőségek a gazdaság támogatására, a negatív társadalmi hatások korlátozására" - írja a dokumentumban.

A közgazdászok rámutatnak, hogy Romániában 2020-ban a GDP-arányos költségvetési hiány körülbelül 9% lesz, amely magában foglalja a nyugdíjpont 14% -os emelését.

"Azokban az országokban, amelyekhez gyakran hasonlítjuk magunkat (Magyarország, Lengyelország, Csehország), várhatóan azonos méretű költségvetési hiány lesz. De alapvető különbség van aközött, hogy a GDP 8-9%-ának megfelelő költségvetési hiány a megnövekedett állandó kiadások miatt alakul ki, mint például Románia esetében, és szomszédaink helyzete között. A robusztusabb állami költségvetések általános problémává válnak az EU-ban az előttünk álló hatalmas kihívások tekintetében, ideértve az új technológiák alkalmazásának következményeit (amelyek tömegesen szabadítják fel a munkaerőt) és az energetikai átállást. Az Európai Bizottság elnökének az Unió állapotáról szóló beszámolója e tekintetben beszédes. Az Európai Központi Bank (EKB) és más központi bankok elemzései szisztematikusan hivatkoznak ugyanazokra a kihívásokra. Életbevágóan fontos, hogy elkerüljük a nyugdíjpont 40 százalékos emelését, mert ezt a terhet nem bírja el a gazdaság, a gazdasági fellendülés kényszerűvé, rendetlenné válik, azonnali adóemelésekkel és kiadáscsökkentésekkel. 2021-ben megszakadna a gazdasági fellendülés, és újra recesszió következne. Középtávon azonban szükség van a nyugdíjak emelésére, különös tekintettel a kicsi nyugdíjakra, ezzel egy időben meg kell szüntetni a nyugdíjrendszer torzulásait" - írja a levélben.

Az aláírók saját nevükben nyilatkoztak, véleményük nem feltétlenül képviseli intézményeik álláspontját.

AGERPRES