„Szent István nem csak példát mutatott nekünk, hogyan kell országot és családot Istenre építeni; Krisztusra, a sziklára. Ha valaki igazából szereti az övéit, akkor a legjobbat akarja nekik.” – hangsúlyozta csütörtökön kora délelőtt a székesegyházban nm. és ft. Schönberger Jenő püspök az államalapító és egyben a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fő védőszentjének ünnepén. 

A partiumi falugazdászok által felajánlott új kenyér megszentelését követően úgy fogalmazott: sokszor elbaltázzuk azt, amit örökségünkként kaptunk, de Isten mindenből tud valami jobbat előhozni. Ám a legnagyobb rossz amit tehetünk, ha Istentől elfordulunk.

Magyarország első szent királya, István király olyan életszentség példája, amely nem csak a történelemkönyvek lapjaira tartozik, hanem ma is példaként áll előttünk. „A biztos útról ne térj le soha, se jobbra, se balra, a gonosztól tartsd távol magadat — Szent István életében ennek az igének nagyon konkrét jelentése volt: egy egész nép jövőjéről kellett döntenie, nem pusztán arról, hogy milyen politikai szövetségeseket keres vagy hogyan erősíti meg a királyságát. Arról kellett döntenie, hogy milyen útra vezeti népét. És István választott. Nem egyszerűen a nyugatot választotta kelet helyett, nem pusztán politikai számításból döntött a kereszténység mellett — megértette, hogy egy népnek nem elég túlélni. Egy népnek lelke is van, és kell, hogy legyen olyan igazság, amely szerint él; kell, hogy legyen olyan erkölcsi rend, amelyhez igazodik, és kell lenniük olyan reményeknek, amelyek túlmutatnak a pillanatnyi sikereken.” — mondta.

Mint emlékeztetett, Szent István álma egy olyan nemzet volt, amelynek jövője van azért, mert Isten védi. Olyan Magyarországot akart, amely nem csupán ország a térképen, hanem keresztény nép. Szent István sziklára építette házát: nem csak megkeresztelkedett, nem csak kolostorokat alapított, hanem életét, királyságát Krisztus szavára akarta és építette is. Számára az erős állam nem a keménységet jelentette, hanem a rendezett, az igazságos és keresztény társadalmat. 
És mi történik, ha egy nemzet elfelejti mire épült? A válasz nem egyszerűen történelmi, hanem politikai kérdés. Egy nemzet akkor is nemzet marad, ha új kihívásokkal találkozik. De ha közben elveszíti azt az erkölcsi és lelki alapot, amelyre felépült, akkor könnyen elveszíti azt is, ami összetartja. Lehet modern egy ország kereszténység nélkül is, lehet gazdag, technikai fejlett, de amikor a kérdésekre már nincs közös válasz, akkor egy nemzet nem csak a múltját veszíti el, hanem a jövőjét kockáztatja.

A szentmise zárásaként megkoszorúzták a székesegyház bejárata melletti Szent István szobrot – azon szentét, aki, mint ahogy dr. Szőcs Péter történész pár évvel korábban fogalmazott: a kereszténység sziklaszilárd alapján alapított államot, mégpedig a nyugati kereszténységet választotta a keleti helyet. Ez tette ezer éven át fennmaradóvá azt a hazát, amely a Kárpát-medencéből otthont teremtett. 

Szabó Kinga Mária

(Fotók: a szerző felvételei)