„Téves és félrevezető információk láttak napvilágot a napokban arról, hogy az RMDSZ betiltaná a háztáji sertéstartást. Az RMDSZ által kezdeményezett és kidolgozott törvénytervezet, amely a sertéstartás támogatását és a sertéspestis megállítását célozza, semmilyen formában nem tiltaná be a háztáji sertéstartást. Egy ilyen intézkedés ellehetetlenítené úgy a gazdáinkat, mint a szektor működését” — mutatott rá Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke. A Szatmár megyei törvényhozó kifejtette, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvénytervezetet nagy mértékben módosították a szenátusi szakbizottságok munkálatai alatt, aminek eredményeként megváltozott az eredetileg benyújtott törvénytervezet lényege.

„Az RMDSZ a törvénytervezet szenátusi plénumi vitáján is arra kérte a felsőházi törvényhozókat, hogy küldjék vissza a szakbizottságokba a törvénytervezetet, hogy tárgyalják újra, azonban ezt elutasították. A szövetség kizárólag azért nem szavazott a szenátusi plénumban a törvénytervezet ellen, mert a képviselőházi eljárásban az RMDSZ által eredetileg kidolgozott és benyújtott törvénytervezetet szeretnénk elfogadtatni” — mutatott rá Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke.

Könczei Csaba, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője elmondta: az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet gyakorlatilag két kategóriára osztja a háztáji sertéstartást azért, hogy megakadályozzák a sertéspestis terjedését, és a járvány megfékezése érdekében hozott azonnali intézkedések ne lehetetlenítsék el a háztáji sertéstartók működését. „Ezért az első kategóriába soroltuk azokat a háztáji sertéstartókat, akik saját fogyasztásra tartanak állatot, ebben az esetben indokolt megszabni a sertések számát, hiszen nem szükséges állatorvosi felügyelet. A második kategóriába azokat a háztáji sertéstartókat soroltuk, akiknek regisztrálniuk kell az Országos Állatazonosító és Nyilvántartási Rendszerben (SNIIA), és állatorvosi felügyelet alatt tarthatnak sertést, kereskedhetnek és szaporíthatnak sertést, és nem szükséges vállalkozást bejegyezniük a cégbíróságon. A háztáji sertéstartók mellett egy másik kategóriába kerülnek a sertéskereskedelemmel foglalkozó cégek, amelyek minden állategészségügyi szabályozásnak meg kell hogy feleljenek.”

Magyar Lóránd képviselő kifejtette, hogy az RMDSZ pont azért dolgozta ki a törvénykezdeményezést, hogy segítse a gazdákat. Célja, hogy az új szabályokkal könnyítsen, ne pedig nehezítsen a sertéstartáson. „Nem szabad korlátozni a háztáji sertéstartókat sem a tartásban, sem a tenyésztésben, sem a szaporításban, sem pedig a kereskedelemben. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sertéspestis elsősorban a gazdákat lehetetleníti el, azokat, akik szabályosan járnak el, azonban a járvány terjedésében sokkal nagyobb szerepük van azoknak a kupeceknek, akik ellenőrzés nélkül kereskednek és szállítják az állatokat, éppen ezért szigorítunk ilyen értelemben a szabályokon. Szorgalmazzuk, hogy a járvány megfékezésére a Nyugaton használt jó példákat alkalmazza Románia is, emellett pedig különbséget kell tennünk a kisgazdaságok és az ipari sertéstenyészetek között. Utóbbiak elszigetelt, biobiztonságilag kifogástalanul működő „üzemek”, amelyeknek a működését nem szabad befolyásolnia a közeli kisgazdaságban megjelenő betegségnek. A sertéstartás szabályozásával kapcsolatban már sok értelmetlen, a gazdákat hátrányosan befolyásoló tervezet látott napvilágot az elmúlt időszakban, amelyek gyakorlatba ültetését az RMDSZ-nek eddig sikerült megakadályoznia.”

A mezőgazdasági bizottság alelnöke elmondta, hogy a vitatott törvénytervezetet a következő hetekben a képviselőházban úgy módosítják, hogy az visszanyerje az RMDSZ szakemberei által kidolgozott formáját, amelyet eredetileg is iktattak a parlamentben. SZFÚ