Tasnád ma már leginkább gyógyfürdőjéről híres, és kevesen tudják, hogy a szilágysági dombvidék oldalaira felkúszó kisvárosnak anno milyen fontos szerepe volt a vidéken, ugyanis a püspöki birtokok kormányzására itt hozták létre a vikáriusságot, s a gyulafehérvári püspöki udvartól távol eső északi, északnyugati vidékek számára hosszú időszakon át Tasnád jelentette a középkorban a helynöki bíráskodás helyszínét — ma már református temploma pedig az egykori Közép-Szolnok vármegye legnagyobb középkori egyházi épülete, s jelentőségét mutatta az is, hogy tizenöt oltár állt benne a reformáció előtti időkben, a XVII. században pedig több zsinat helyszíne is volt. A török és tatár támadások, tűzvészek, no meg a több mint fél évezrednyi idő vasfoga komoly károkat okozott az impozáns épületben, amely jelenleg szinte omladozik. Megmentésére az RMDSZ, valamint Cseke Attila fejlesztési miniszter tett javaslatot, aki januárban járt a templomban, szembesült az áldatlan állapotokkal és a megoldás sürgősségével — tegnap pedig jóváhagyta a miniszteri rendeletet, melynek értelmében 12 millió lejből kezdődhet az igencsak komplex felújítás.

A döntés kapcsán Turos Lóránd szenátor emlékeztetett: a szövetség számára azért is fontos a parlamenti és kormányzati képviselet, hogy a magyar közösség számára fontos célokat meg lehessen valósítani — a tasnádi református templom pedig az egész magyar közösség értéke, öröksége, megóvása mindenki feladata, s nem mellesleg a tasnádiak, szatmáriak által befizetett adókból a helyi közösség javára is fordítanak. Hasonlóan fogalmaz Nagy Szabolcs parlamenti képviselő is, kiemelve: évek óta sürgető problémára jelent megoldást most ez a támogatás, kormányzati eszközökkel sikerül orvosolni a tasnádi reformátusok — és nem csak — egyik legnagyobb szívfájdalmát. „Jó látni, hogy az a kormány, amelyben az RMDSZ is határozott szerepet lát el, odafigyel térségünk gondjaira is. A mi feladatunk a közösség igényeire megoldásokat találni, és ebben az esetben ennek rendkívüli hozadéka, hogy ez a gyönyörű épület megmentődik az utókor számára” — mondja.

Mint azt Pakulár István lelkipásztor megkeresésünkre elmondta, ilyen méretű és részletes, szakmai felújításon még soha nem esett át az épület. „Nem is felújításnak, teljes restaurálásnak nevezném inkább — amit a szakemberek régészeti kutatásai előznek majd meg, ugyanis a középkori járószintünk jó mélyen a föld alatt van, le kell fejteni a falról a földet, új, teljes fedélráhelyezés is lesz; régészeti kutatással teljesen megújul a belső járórész, megerősítik és befejezik a nyugati támfalat, az ablakok visszakapják eredeti, középkori formájukat, restaurálják a kőanyagokat, új megvilágítást, harangtechnikát és még toronyórát is kap” — magyarázza, hozzátéve: a kutatási szakasz lesz igazán érdekes, mert bár korábban történtek már feltárások, ilyen mértékű még soha. „Teljes, eredeti, középkori szépségében fog pompázni.”

A munkálatok optimálisan bő két-három évig tartanak majd, s mint a tiszteletes hangsúlyozza, a lelkipásztori hivatal egyetért a szakmai irányítással. „A templom műemléképület, s a műemlékvédelem, a szakemberek célja az épített középkori állapotokat helyreállítani” — mondja, nem hallgatva el: hatalmas munkálat és óriási dolog előtt állnak, a megvalósítás pedig az RMDSZ, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a műemlékvédő szakma és az egyházközség közötti, igencsak jó együttműködésnek és összhangnak köszönhető.

Szabó Kinga Mária