Esőzések, majd nagy hőség jellemezte az idei év első felét. Mivel az eső kimossa a búzából a keményítőt, a kalászosnak romlik a minősége. A kukoricának viszont most van a legnagyobb szüksége a csapadékra. A határban itt-ott még van aratni való búza, miközben a repce aratása nagyjából befejeződött. Pusztadaróc községben a búzát sikerült learatni — tudtuk meg Vincze Sándor pusztadaróci gazdától. Egy hektár területen 4500–5000 kilogramm termett, a pusztadaróci földeken ez jó termésnek nevezhető, s a minőséggel sincsenek gondok. Vannak helyek, ahol állt a víz, ott a minőség és a mennyiség is gyenge. Nagyon sok gazda a tárolási lehetőségek hiányával küzd, ezért egy részük már a tarlóról eladja a búzáját, mások a magasabb felvásárlási ár reményében tárolják, még akkor is, ha a tárolásért fizetniük kell. A búza kilóját 0,83 lejért vásárolják fel nagy mennyiségben, természetesen a felvásárlási ár függ a fajsúlytól, a protein- és a sikértartalomtól.

Figyelembe véve, hogy az idei gabonatermés az átlagosnál kissé jobb, a jelzett felvásárlási árak mellett minden jel arra mutat, hogy a szezon nyereséggel zárul.
Vincze hangsúlyozta, hogy most minden csepp eső nagyon sokat segítene a kukoricavetések fejlődésén. Elég sok helyen kiszáradt a kukorica, amin már nem lehet segíteni, de vannak helyek, ahol jó lesz a termés. Az eső nagyon kellene most is, ugyanis a kukorica- és a napraforgóvetésekben nagy károk keletkeznek, ha nem kapnak kiadós esőt. Atyában négyzetméterenként harminc liter eső hullott, Pusztadarócon csak tizennégy. Amikor esett az eső, itt-ott volt egy kis vihar is, de szerencsére jég nélkül. Kerülgették a falut a viharosnak mutatkozó felhők, de feloszlottak.

Sokan érdeklődnek, hogy lesz-e valami a megígért Covid-kárpótlásból, amit augusztusig lehet kérelmezni, de nem tudni, hogy mikor fognak fizetni. A gazdák attól tartanak, hogy most is csak időt veszítenek a kérelmezéssel, majd bejelentik, hogy nincs rá pénzalap, mint ahogy az történt már több alkalommal, amikor aszálykárok miatt ígértek kárpótlást — tette hozzá Vincze Sándor.

Elek György