Az eddigi találkozóink szinte mindegyike azt bizonyítja, a szervezőknek szívügye, hogy ezek az események megőrizzék a közösség teremtő, közösségi értékeket őrző és gyarapító jelleget. Ennek a sokszínű, több rétegű és rétegződésű heterogén tömegnek — akiket gyűjtő fogalomként véndiákoknak nevezünk — nagyon változatos az érdeklődési köre, kora, értékrendje és a különböző tevékenységek, események, bemutatók, tárlatok, műsorok, vetélkedők ezeknek az elvárásoknak szeretne elébe menni, ezeknek az igényeknek szeretne eleget tenni. 

Az átfogó, változatos, gyakran évente ismétlődő, de folyamatosan újabb elemekkel is gyarapodó programnak egy szerény, de megítélésem szerint fontos szelete az a három éve tartó tárlat-sorozat, amely az Ez is Szatmár címet viseli, és amely arra fókuszál, hogy a városban végbemenő folyamatos változásokra, megújulásokra hívja fel a figyelmet, ezeknek a fontosságát, nagyszerűségét érzékeltesse egyszerű képi összehasonlításokkal. 

Fontos látni, újra felfedezni a Szatmárnémetiben zajló örvendetes megújulásokat a külföldön élő egykori iskola- és osztálytársainknak, de nemcsak nekik, hanem az itt élőknek is. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy feledékenyek vagyunk, hamar elfogadjuk a jót, a korszerűt és ugyanolyan hamar megfeledkezünk arról, hogy honnan indultunk, ami nélkül természetesen nehéz megérteni azt is, hogy hová érkeztünk és a továbbiakban merre, meddig szeretnénk eljutni. 
Az idei tárlaton találkozhatunk a megújult Rákóczi Általános Iskola parkjával, épületével, felújított, hőszigetelt tömbházakkal, üzletekkel, a központi park korszerűsített szökőkútjával, felfrissített homlokzatú társas- és cívis-házakkal.
Láthatjuk az Iparosotthon, a Kálvária templom megszépült épületeit, környezetét. Találkozhatunk az Erdély-híddal, az utóbbi évek egyik legnagyobb szatmári megvalósításával, annak avatásával. A Barátság-híd építéséről, a Törvényszék épületének tatarozásáról, új szobrok, emlékművek állításáról, az új központ, a szatmári vívóterem, a Wesselényi utcai iskola felújításáról és még nagyon sok mindenről szólnak ezek a fotók. Nem csupán a fentiekről kívánok mesélni a tárlatok kapcsán, hanem a közös otthonunkkal szembeni figyelő, felelős magatartásmódra is szeretném felhívni a figyelmet.         

Meggyőződésem, hogy egy ilyen szerény tárlat — amelynek megtekintésére jó ha a zsúfolt program miatt néhány percet szánnak az érdeklődők — nem töltheti be a szerepét csak akkor, ha más, hasonló tartalmú tevékenységekkel is támogatjuk.     
Ennek a jegyében népszerűsítem a tárlat anyagát a saját Facebook oldalamon és egészítem ki ezt városnéző sétával, amelyen konkrét példák, magyarázatok alapján lehet elmélyíteni a tárlaton látható képek üzenetét. 
A találkozók önkéntesei, szervezői minden alkalommal arra törekednek, hogy ne csak találkozási, nosztalgiázási lehetőséget, pehelykönnyű, felhőtlen, vidám szórakozást biztosítsanak a résztvevők számára, hanem amennyire lehetséges tartós, pozitív élményekkel való feltöltődést is. 

Szívből kívánom mindenkinek, hogy találjon rá az érdeklődési köréhez közel álló programokra, lehetőségekre, azokat pedig, akiket a városban történő változások, megújulások érdekelik, szeretettel várom az Iparosotthonban látható Ez is Szatmár 3. tárlatra 13 órától, valamint 18 órakor a városnéző sétára. A séta a Szatmárnémeti Református Gimnázium főbejárata elől indul, itt gyülekeznek az érdeklődők. 

A részletes programmal, esetleges programmódosításokkal, kiegészítő információkkal, érdekességekkel a Szatmárnémeti Véndiákszövetség Facebook-, illetve Instagramm-oldalán, és honlapján, www.vdsz.ro jelentkeznek. 
A programváltozás jogát a szervezők fenntartják.

Muhi Sándor

(Fotók: Muhi Sándor)