Mikor még csak készültünk a buszban a kiszállásra, már akkor hallottam, hogy többen örömükben nevetgélnek, mintha máris jól éreznék magukat, ami engem is felvidított.

Ahogy megérkeztünk, kipakoltuk a csomagjainkat a buszból, majd megkaptuk a karszalagjainkat. Ez még most is a karomon van. Elfoglaltuk a szobáinkat, kipakoltunk, elhelyezkedtünk, majd indultunk vacsorázni.
Ezek után a szállásunk udvarán megtanultuk az altáborunk —  mi a sötétzöldek voltunk —  indulóját. Ezt skandálva vonult minden altábor a megnyitóra, amely zászlófelvonással és a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd megkezdődött a tábor sok tánccal. Mivel késő volt már, ezért visszatértünk a szobákba aludni. 

Hétfő volt az első nap, ami ébresztővel és reggeli tornával, majd imával kezdődött, és kicsit meglepett, hogy reggeli után máris a Balaton-partra mentünk strandolni. Meglepett, de engem nem zavart egyáltalán. Ebédig lubickoltunk a langyos vízben és a meleg napfényben, amitől védte fejünket a sötétzöld sapkánk, ami a csapatunk színe volt. Ez a nap a tudományok napja volt, ami azt jelentette, hogy ehhez kapcsolódó foglalkozásokon vehettünk részt ott a parton.
Ebéd után jöttek a választható programok, először a sétahajózás volt, aztán néhányunknak sárkányhajózás vagy állatmentés, amikre sikerült regisztrálnunk. 
A sok program után még jött egy meglepetés: koncerttel zártuk a napot. Ahogy az előadó elkezdett zenélni a színpadon megnyugodtam, mert léleksimogató zeneszámokat játszott, ezért még a fáradtak is élvezték, csak csendben. 

Kedden a program a mindennapok hőseiről szólt. Bemutatókat láttunk, amelyeket a rendőrség, a mentősök, a tűzoltóság, a katonaság és a büntetésvégrehajtási intézet munkatársai tartottak. Kipróbálhattuk a katonai terepgyakorlatokat, az újraélesztést, a részeg és drogos szemüveget, a füstalagutat, a tűzoltást, és volt, akit még meg is bilincseltek.  Ebédkor az   étel változatos volt, mindenki talált valami fogára valót. Az étkezés után ismét a partra mentünk, mert vártak a programok: kézműves foglalkozás, közlekedj okosan foglalkozás, íjászat, digitális szabaduló szoba. Minden program lépésenként rázta össze a csapatunkat, mert csapatmunka is volt bennük. 
Programok után jött a vacsora, amit egy laza, hangulatos koncert követett. Lehetett táncolni, de ha ehhez nem volt kedv, akkor ülve is lehetett hallgatni a dallamot, ameddig nem jött a takarodó. 

Szerdán az idő is melegebb volt, szóval senkit nem zavart, hogy megint a strandon frissülünk fel a reggeli torna után. A víz reggel még hideg volt, de ahogy telt az idő egyre többen gyűltek hűsölni benne egész ebédig. Aznap az étel különösen finom volt, mert rántott húst, tört krumplit, húslevest és egy barackot kaptunk. Délutáni programok: kosárlabda, vitorlázás, VR szemüveges játék, Hív a szabad! program, ahol sátrat is állítottunk, A nagy ékszerrablás, Producer képző foglalkozások voltak. A nap sütött és a kedveket is felvidította a meleg idő. 
A vacsorát néptánc és tábortűz követett. A tábortűz tényleg egy nagyon ötletes, újszerű és jó utolsó program volt elalvás előtt, mert nyugtató zene szólt, ami még el is álmosított így, a nap végére.

Csütörtökön is változatos programokon vettünk részt: bábszínház, Érezd a ritmust zenei foglalkozás, ismét volt szabadulószoba, Ki mit tud? vetélkedő, Programozz játékot, lézerkard harc, strandröplabda bajnokság, amelyen a szatmári csapat III. helyezett lett. Vacsora, közös fotózás és a tábor zászlójának leengedése után fergeteges záró bulival, sok tánccal búcsúztunk a tábortól.

Sok mindennel gazdagodtunk a táborban. A kiváló szervezésnek köszönhetően az összes program nagyon gördülékenyen folyt. Köszönet ezért a tábor vezetőségének, munkatársainak, a 90 önkénteskedő Tesónak, akik mindvégig ügyeltek ránk, és a kedvünkben jártak.
A táborban nagyon jól éreztük magunkat. A sok strandolás, a programok és a jó társaság miatt mind egyetértettünk abban, hogy jövőre is nagy örömmel visszajönnénk ide.

Pataki Eszter, VI. osztályos tanuló