Szatmárnémeti

Előrehozott választások: a mostaninál is instabilabb helyzet állna elő

2026.07.15 - 20:35
Kelemen Hunor úgy látja, az előrehozott választások nem oldanák meg a politikai válságot, hiszen gyakorlatilag ugyanazon pártoknak kellene egyezségre jutniuk, akiknek most ez nagyon nem megy.

Az utóbbi hetekben, napokban egyre erőteljesebbek azok a hangok, amelyek az előrehozott választásokban látják a jelenlegi politikai patthelyzet megoldását. És már azt pedzegeti Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök is — talán arról álmodozva: pártja, a Nemzeti Liberális Párt olyan sok szavazatot kapna, hogy a szociáldemokraták nélkül (és természetesen az AUR–ral)  is kényelmes parlamenti többséget tudna kialakítani. A képlet azonban messze nem ennyire egyértelmű.

Gyakorlatilag az előrehozott választás nem oldana meg semmit

Szatmárnémeti sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor RMDSZ–elnök újságíró kérdésre válaszolva óvatosságra intett az előrehozott választások kapcsán. Mint kifejtette, alkotmányos lehetőségként valóban ott van ez a lehetőség is, „de még messze vagyunk attól, hogy egyáltalán el lehessen indulni az előrehozott választások felé — ahhoz meg kell buknia egy miniszterelnöknek, egy kormánynak és akkor is az államelnök kezében van a döntés, akinek egyébként nem kötelessége feloszlatni a parlamentet.” — mondta. 
Rámutatva arra is: ha a pártok támogatottságát nézzük, akkor azt látjuk, hogy egy előrehozott választás végén ugyanez a fragmentált parlamenti pártpaletta lenne jelen. Nőne az AUR, első helyre kerülne (ők 2024-ben a szavazatok 20%-a körül kaptak, most alaphangon is 32 – 35 százalékon mérik a támogatottságukat), emellett valószínűleg lenne valamennyi változás a nagy pártok (PSD és PNL) esetében is. Ám hogy melyikük lenne picit fennebb vagy picit lennebb, nem lehet tudni, hiszen a közvélemény kutatások mondanak ilyet is, olyat is — de a lényegen ez sem változtatna: amennyiben a parlamenti pártok

el szeretnék kerülni, hogy az AUR kormányozzon, akkor a mostani, Európa–párti pártoknak kellene valamilyen formában egyezségre jutniuk.

„Tehát gyakorlatilag az előrehozott választás nem oldana meg semmit. Egy sokkal nehezebben összerakható parlamenti többséget eredményezne, és egy sokkal nehezebb helyzet elé állítaná az országot — egy nagyon instabil, a mostaninál is instabilabb helyzet állna elő, hiszen a parlament sem működne, mert fel lenne oszlatva, hogy előrehozott választásokat lehessen tartani.” — hangsúlyozta.

Megoldás mindig van, de kell egy kis rugalmasság is a politikában

Kelemen szerint a helyzet megoldása ma nem az előrehozott választásokban van — lehet erről beszélni, kell erről beszélni, hiszen egy alkotmányos lehetőség — hanem abban, hogy az eddig többséget alkotó parlamenti pártok találjanak egy megoldást. „Ha nem lehet olyan megoldást találni, amely 2028–ig elkormányozza az országot, akkor fel kell bontani a 2028–ig tartó időszakot és kell menni egyik fejezetről a másik fejezetre. Olyan nincs, hogy nincs megoldás. Az, aki azt mondja, hogy nincs megoldás, az hagyja abba ezt a munkát. Mindig van megoldás, csak kell egy kicsi fantázia és kell egy kicsi rugalmasság a politikában — mert nem önmagunkért vállaltuk a politizálást. Ezt próbálom magyarázni én is a saját lehetőségeimmel, meg érveimmel a kollégáknak az elmúlt hetekben. Gyakorlatilag az elmúlt két, két és fél hónapban szinte nap mint nap ezt teszem.” — mondta.

Szabó Kinga Mária