Öt este, öt különleges színházi előadás — a jubileumi, XXV. Partiumi Magyar Napok kínálatában is méltó helyet biztosít a színházművészetnek, hiszen a Partiumi Színházi Esték keretében öt estén át rangos hazai és határon túli társulatok érkeznek Szatmárnémetibe, hogy változatos előadásokkal – klasszikus drámától a kortárs színházig, születésnapi néptáncgálától a monodrámáig – gazdagítsák a fesztivál kulturális kínálatát.

A színházi élmények sorát — s egyben magát a XXV. PMN–t — augusztus 17-én, hétfőn 19 órától Gogol A revizor című klasszikusának újragondolt változata nyitja.
A Beregszászi Színház és a Budapesti Nemzeti Színház előadása új köntösbe bújtatja A revizort — igaz, csak a helyszínt és a körülményeket hozzák közelebb napjainkhoz, hiszen a jellemek és az általuk teremtett helyzetek örök érvényűek. Az egyén és az általa teremtett társadalom működési mechanizmusai szinte változatlanok, mióta világ a világ.
„A képmutatás, a kapzsiság, a ravaszság állandó kísérői az emberi társadalomnak, megrontói a harmónia, a rend után vágyakozó keveseknek. Ne dőljünk azért kardunkba, inkább nevessünk egy jót – leghamarabb magunkon!” — írják.

Kedden, augusztus 18–án, 19 órától jubileumi, 10. születésnapját ünnepli a Szamoshát Néptáncegyüttes — a gálán nem csak ők, de utánpótáscsoportjai, az Apró Szamoshát és a Kis Szamoshát is színpadra lép, meghívott vendégként pedig az avasújvárosi Bokréta Néptáncegyüttes perdül táncra.
Az előadáson közel 80 táncos mutatja be tudását, változatos koreográfiákon keresztül mutatva be tudását és a mérhetetlenül gazdag erdélyi (de nem csak) néptánc hagyományait, a talpalávalót pedig a Tokos zenekar húzza.

Nem emléket, hanem példát állít augusztus 19–én, szerdán, 19 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház Janovics–előadása — amely egyszerre szól művészetről, hivatásról és emberi tartásról, miközben tiszteleg Erdély gazdag kulturális és filmtörténeti öröksége előtt, amely azokban az években messze megelőzte a budapestit.
Janovics Jenő a kolozsvári színház neves igazgatójának, a magyar film első úttörőjének életútján átrobog a XX. századi történelem minden súlyos, humánus és antihumánus pillanata.

Naplójegyzetei, valamint a fellelhető, fennmaradt dokumentumok arra ösztönözték a fiatal alkotócsapatot, hogy a kolozsvári társulattal közösen járjanak utána: mit jelent ma az a tartás, ami Janovicsot nem hagyta eldőlni különböző diktatúrák és árulások viharában. Története nem nélkülözi sem a humort, sem a groteszk elemeket, életének végén mégis egy egyetemes, a rá mért időtől függetlenedni tudó, szinte biblikus karaktert látunk. Jó volna megfogni a kezét. 

Augusztus 20–án, csütörtökön 19 órától az Iparosotthon bábszínházi termében mutatja be az Ady Endre Társaság a Szenvedély és hűség történelmi monodrámát, amely a száműzött Zrinyi Ilona hajóútján játszódik, amikor az ugyancsak száműzetésben elő férjéhez, Thököli Imréhez utazik Törökországba. A darab tömören ragadja meg életének fontos pontjait s ezekből rajzolja meg egy rendkívüli személyiség portréját.

A Noszty fiú esete Tóth Marival — ki ne ismerné a botrányos történetet? A szombathelyi Weöres Sándor Színház augusztus 21–én, pénteken 19 órától kezdődő előadása némiképp időtlen közegbe ágyazott keserédes szerelmi történet és pontos társadalmi látlelet. 
A Mikszáth Kálmán századfordulós regényéből adaptált színdarab egy újsághírből született: a főhős egy pénztelen dzsentri, aki elcsábít egy épp Amerikából hazatérő, milliomos lányt. A fiúnak a pénz a fontos, a lány épp azt félti. Váltóhamisítás, ügyeskedések, a házasság mint vagyonszerzési módszer – mindez a dzsentrivilág kedélyesen deprimált miliőjében. A feljebbjutás és beilleszkedés vágya mellett azonban a korszakváltó magyar társadalom nagy kérdéseit is felmutatja ez az egyszerre kritikus és nosztalgikus színdarab, amelyben a szereplőket pókhálóként tartják fogva a társadalmi mechanizmusok.

Az előadásokra a jegyeket augusztus 10–től, hétfőtől az Északi Színház jegypénztárában (hétköznaponként 10 és 17 óra között, illetve előadások előtt egy órával), valamint az Entertix rendszerében lehet vásárolni.

(Nyitókép: Gogol A revizor/Beregszászi Színház és a Budapesti Nemzeti Színház)