Alexandra Mihaela Bocşa elnöki tanácsos elmondása szerint a 2021-2022-es tanévre vonatkozóan mindenekelőtt azt javasolják, hogy az Iskola másként hét keretében a tanintézmények vezessenek be minél több, az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos tevékenységet, majd a 2022-2023-as tanévtől kezdődően beiktatják az iskolai év struktúrájába a zöld hetet is.

'Javasoljuk a biológia, a földrajz és a természettudomány tantárgyak aktualizálását a környezetvédelmi fogalmakkal, illetve további, a klímaváltozással foglalkozó opcionális tantárgyak bevezetését. (...) Emellett nagyon fontosnak tartjuk támogatni a fenntartható iskolák létrehozását és a tanulási környezet javítását' - magyarázta Bocşa.

Az elnöki tanácsos szerint a másik célkitűzés helyi, országos és nemzetközi szintű partnerségi kapcsolatok kialakítása, amelyek keretében a pedagógusok és a diákok különböző projektekben és tevékenységekben vehetnek részt ebben a témában.

"Nagyon fontosnak tartjuk a tanárokat is támogatni ebben a folyamatban. Ezért pénzt kell fordítanunk a tanárok alap- és továbbképzésére, hogy érdemben részt vehessenek a klímaváltozásról szóló oktatásban, valamint hogy motiváljuk és jutalmazzuk is az ilyen típusú oktatásban részt vevő pedagógusokat és iskolavezetőket" - tette hozzá az elnöki tanácsos.

A jelentés számos javaslatot tartalmaz a projekt gyakorlatba ültetésének megkönnyítésére, például a diákok környezetvédelmi akciókban való részvételét megkönnyítő webes platform létrehozása; digitális és hagyományos tankönyvek és didaktikai segédeszközök, ingyenes készletek a légszennyezés méréséhez, ingyenes alkalmazások az iskolák számára a légszennyezés méréséhez és a légszennyező anyagok elemzéséhez; a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos versenyek szervezése.

A jelentés február 11-éig lesz közvitán.
AGERPRES